Nna persze nyáron nem blogzottam így nem tudni … de azért megemlítendő, hogy egész pontosan július 25 dikén eltávlolították az egyik rakoncátlan bölcsességfogamat (ezzel az én személyes bölcsességem természetesen fikarcnyit se csökkent – csak a fogak száma) lényeg, hogy egy másfélórás háború volt … amit követett egy bő 2hetes dokihoz_visszamászkálásos_sebbe_tampont_rakosgatós_fájdalomcsillapítóval_élős_óvatosan_hígdolgokat_kajálós_nyáladzvaalvós időszak … (ez utóbbin erősen gondolkoztam, hogy megtartom szokásommá mert rettentően emelte a szexepilem) majd még további 2hét amig a kajálási szokások rendeződtek. Tehát kb augusztus végére lett minden OK. Vagyis majdnem, mert ugye a sok szuri meg vájkálás hatására némi idegek is megbolygatásra kerültek melynek következtébe a nyelvem jobboldala (ezen az oldalon lent volt az ominózus fog) lezsibbadt mint mikor a fájdalomcsillapítót kapja az ember de ez nem akart elmúlni.
Na ma este mikor hazajöttem vettem észre először, hogy a zsibbadás ami azóta fokozatosan halványúlt mintha végleg a múltté lenne, ezzel elzárva ezt a röpke 3hónapos kis fejezetét életemnek melyet a ‘bölcsességfog’ szó fémjelez …