Bár általában ugye nem mozizok itt a blogra (erős a gyanúm, hogy ezt minden mozis poszt elé odaírom – de nem biztos 
) azért néha nem bírom ki. A hétvége termésében két különleges mozi volt, amiről megéri szót ejteni:
The Fall Lehet hogy rossz pillanatomban kaptam el, de bugyuta a film. Nincs mit szépíteni ezen. Viszont két dolog a vállára kapja az egészet és úgy rohan vele, hogy könnyen elsiklasz ezek felett. Az egyik a képi világ. Uhh hát az valami kurvajó, az egyik legszebb film amit láttam. A színek, a kontrasztok, a jelmezek, az épületek, a fényképezés, a díszletek és ruhák, az ötletek …. Fuu hátborzongatóan jó. A másik pedig az ahogy visszaadja a világot gyerekszemmel. A jég felfedezése, a röngenes ruhája a gonosz ruhája, az az 1000 apró dolog amit egy gyerek másképpen lát, másképpen él meg. Talán ez az ami segít elviselni a bárgyú hibákat, következetlenségeket … mert a film még így pöpec.
The Curious Case of Benjamin Button
Történet egy emberről (Brad Pitt) aki visszafelé éli meg az életet. Tehát töpörödött öreg emberként születik és folyamatosan fiatalodik. Ha tetszett a Forest Gump akkor ezt is imádni fogod. Legalább olyan jó a film. Felölel egy egész életet, tehát van benne szomorú meg vidám pont ugyanannyira … Kötelező darab, újranézős!!!
