Saimonsais Blog » parachute

I have another dream …

Saimonsais — Thu, 28 Feb 2013 10:10:14 +0000

Yihháááá, ride the avalancha man!

Ilyen egy jó hétvége

Saimonsais — Tue, 21 Aug 2012 20:36:33 +0000

Nem is egy, hanem két bekötött ugrás 1200 ról – ráadásul a hivatalos vélemény szerint jól lettek végrehajtva. Külön öröm, vagy pont ezért perfekt nyílásokat sikerült produkálni.
Nem mondom, hogy a másodiknál felfelé nem kapott el a “ajj te barom, mi a francot keresel egy repülőn amiből mindenki ki fog ugrani csak a pilóta nem – és ráadásul nincs nálam a botkormány” érzés, de ahogy kiléptem elmúlt és onnan már csak JIHÁÁÁ volt …
Jópofa dolog, hogy amíg ülsz és agyalsz addig jön a para, próbálod lefoglalni magad felszerelés ellenőrzéssel, nézed a tájat, hogy tudd hol vagytok/lesztek ugráskor, fejben játszod végig, hogy mit kell majd csinálni, de ez igazából csak pótcselekvés, igyekszel lefoglalni magad, de azért ott van hátul a kis ördög és veri a dobot. Amikor meg elkezded csinálni amit begyakoroltál, akkor lefoglalod magad és nincs időd agyalni, tehát nem is félsz. Legalábbis nekem így megy ez.
Persze kiugrás után rögtön van egy várakozós pillanat, amíg nem tudod mi lesz (persze reméled, de nem tudod) aztán megint történik valami (nyílik a kupola) és megint tudod, hogy mit kell csinálni, hogy kell reagálni. Így működik az emberi agy, köll neki a munka meg az adrenalin – muhahaha ]:)
De azt biztosan tudom, hogy zuhanni kurvajó dolog és ernyővel lavírozni még jobb …

1000+km két keréken. Megtudtam, hogy az elvárt 280-300km helyett bő 400km -t meg tudok tenni egy tank benzinnel és azt is, hogy kerek 30% ot csal a kilométerórám és így a kilométer számlálóm is …

Geronimo

Saimonsais — Sat, 29 Oct 2011 00:42:05 +0000

Szóval úgy kezdődött …
… ,hogy felkorbácsolódott a lelkesedés: ugorjunk szabadon !
Kicsi nyomozás után rájöttem, hogy jó dolog az a tandemugrás csak relatív drága.
Egy ugrás 40e forint. Ha elmész egy ugróiskolába (nem olyanba ami a flaszterra van rajzolva hülyegyerek, hanem igazibda) akkor meg 60ért kapsz egy oktatást és két bekötött ugrást – ami azt jelenti, hogy ahogy kiugrasz kinyílik az ejtőernyőd mint a Band of Brothersben a híróknak. Ehhez ugye hozzájön, hogy akkor engednek a gépre ha elmész reporvoshoz – ami egy újabb 20e, meg fél nap.
Tehát a második ugrás még pont annyiba kerül mint ha elmentél volna kétszer tandemezni. Csak ugye ha már tandemeztél és rájössz, hogy ez mekkora királyság akkor mehetsz az iskolába és a tandemezésre ‘kidobott’ pénz az ördögé – nem fogadják el iskola ugrásnak.
Ha meg iskolára költötted, akkor onnantól fogva az egy ugrásra jutó költségek az oktatás ideje alatt (azt hiszem 20 ugrás összesen – ha tartod az ütemtervet – ami ugye tisztán rajtad múlik, ami jelent szorgalmat és adottságokat is) erősen csökkennek, azt követően pedig gyakorlatilag egy elviselhető hobbi szintre redukálódnak ha nem veszel magadnak semmi sajátot.
Kb ugyanott vagy mintha bármilyen hobbit választottál volna, amihez felszerelés kell – bringázás, síelés, túrázás. Mire megveszed a sporteszközt, ruházatot, táborozási cuccokat, kiegészítőket miegymást elköltesz egy halom pénzt, viszont onnantól fogva eléggé karcsú büdzséből lehet nyomatni. Amíg rá nem jössz, hogy az első cuccaid mitől szarok, akkor aztán megint másfélszer annyiért veszel újabb profibb cuccokat, a régieket meg eladod jó esetben. Annyi a különbség, hogy itt az első nagy költés nem felszerelésre megy hanem iskolára mert utána a cuccot megéri bérelni – hacsak nem leszek elvakult mániákus, de azt kétlem, a jelenlegi tervek szerint megállni szándékozom. (Senki nem röhög, és nem pedzegeti a köbcenti növelés témát!!!)

Szóval előjegyzésem lett reporvoshoz, ami önmagában se hátrány, mert kapsz egy nem SZTK finanszírozott teljes egészségügyi szűrést (különböző szakorvosok vizsgálnak körbe és ha viszel is leletet azt csak irányadónak veszik, ők azt nézik amit maguk mérnek meg rajtad), olyan orvostól aki direktben felelősségben van tartva, ha valamit kihagy – tehát nem fos favágók a futószalag mellől nézik meg, hogy minden pöpec-e belül. Mindentől függetlenül kíváncsi voltam az eredményre. Mondjuk volt egy-két sejtésem mivel kaszálhatnak el, reméltem, hogy nem lesz benne a pakliban.

Bár utólag számos rémtörténetet hallottam a szőrszálhasogató reporvosokról, nekem nincs rossz tapasztalatom, jól megnézték ami gyanús volt, de nem kaszáltak el.
Tehát beiratkoztam az iskolába, onnantól pedig már történelem ….

Szabadon!

Saimonsais — Fri, 28 Oct 2011 01:12:13 +0000

És most énekeljük együtt, a címben szereplő dalt:

Ufóknak és elektrodroidoknak, segítség zeneszöveg a post alján, a szám apropója meg nyilvánvaló szerintem YEAH

Szóval az úgy volt, hogy kb 4 tantermi és további 2-3 szabadtéri oktatással el lehet érni egy olyan szintre ahol – elméleti vizsgát követően rádadnak egy ejtőernyőt és azt mondják, “ugorjál hülyegyerke ha már ezt akartad”.

Az iskolában megtanulod, hogy miként mőködik egy mai ejtőernyő, hány és miféle fontos alkatrészből van illetve azok hogyan működnek és hogyan tudnak elromlani. Mi módon kell ugrani, esni és mi módon lehet megkülönböztetni és lehetőség szerint elkerülni, megoldani a baj különböző fajtáit (van belőle jó sok). A reptéren ezt meg is mutogatják neked, plusz az alap kiugrási mozdulatsort illetve vészhelyzeti eljárás mozdulatsort igyekeznek motorikussá tenni gyakoroltatással.

Ezután már tényleg csak az van, hogy felvedd azt a bazinagy zsepkendőt a hátadra, jól megrángasd a hevedereidet aztán felszálljatok és 1200 méteren rádnyissák a budiajtót

Ott meg aztán semmi dolgod nincs, csak csinálni amit begyakoroltál: kimászol szépen a semmibe (állsz egy ducnak nevezett trepnin ami a kerék fölé van aplikálva és kapaszkodsz a szárny egyik merevítőjébe) még egyszer utoljára összekacsintasz az oktatóddal aztán hátralépsz a semmibe …

Mókás de ahányan voltunk annyi féleképpen éltük meg, annyi különböző kisebb-nagyobb dolgot nem csináltunk jól és annyi különböző részlet maradt meg bennünk. Nyilván ezért a motorikussá tételre a kísérlet.
Szeritem kiugrani jó dolog, csak ugye még nincs elég időm esni, mire igazán jól befostam volna, hogy úristen zuhanok csak nincs valami gond, addigra már lógsz is az ernyődön. Nekem onnantól fogva nem volt egy fikarcnyi parám se, szépen ereszkedtem kb arrafelé amerre én akartam – ez már nem romlik el magától max én cseszhetem el – márpedig ahhoz egynél több dolgot kell elkuffantani, hogy nagy szívás legyen.
Szóval az ernyőzés része pont olyan volt amilyet vártam és az pedig jó volt. NAGYON jó
A zuhanás része nem volt annyira félelmetes mint vártam, nem mondom, hogy nem volt izgalmas – mert nagyon is az volt, de ebben a kategóriában idén még mindig a “TibiBá’-t követni sötét éjjel, szemerkélő eseőben a vihar elől menekülve nyélgázon Salgótarjánból Bp -re” nevű kaland viszi a prímet – ami történetet nem részleteznék, mert nyomokban a nyugalom megzavarására alkalmas és/vagy szabálytalan közlekedésre utaló jeleneteket tartalmazhat ];D

Und jetzt: Music:

Tudom a dugattyúk dalát
A légcsavar szelét
A benzin illatát
Az ember életét
Ahol a tomboló erő
A hangtalan zene
Csontokat törő
Kábítószere

Ott én zuhanok
Szabadon zuhanok
Szabadon zuhanok
Szabadon…

Tudom a minden óhaját
A változó szelét
A szárnyalás dalát
A lét leheletét
Ahol az Isten integet
Na ott az én hazám
Lakatlan sziget
Égi óceán

Zuhanok
Szabadon zuhanok
Szabadon zuhanok
Szabadon…

Alattam egy másik
Világból több van
Unalmasan ásít
Próbáld meg jobban
Csinálni a dolgot
Ameddig hagylak
A végén vissza
Majd úgyis a földnek adlak

Hallom a minden óhaját
Figyelem a változó szelét
Fújom a szárnyalás dalát
Érzem a lét leheletét
Tudom a dugattyúk dalát
A forgó légcsavar szelét
Szívom a benzin illatát
Élem az ember életét

Szabadon
(zuhanok)
Szabadon