Na de hazafelé a városba megérkezve, az Alsóhegyi úton előadtam -vagyis Rozsdás adott elő- egy kardánberagadást, ami kb annyi, hogy 50 ről nullára állt a hátsó kerék pikk-pakk, nagy csikorgások meg csörömpölépsek közepette el is taknyoltam ahogy a nagy könyvben meg van írva. De nagy pirospont a környéken lakóknak, mert bár autó nem is lassított egy se, a zajra kijövő lakosság segített a motort levonszolni (mert a kerék nem forog) az útról, sőt az egyik úr még haza is fuvarozott – szóval big up mindenkinek aki a Gellért hegyen lakik! Van két zúzódás meg horzsolás (csípő és könyök), meg egy szakatt gatya és a motoros jókaómon is van egy extra szellőző nyílás (nem bág hanem fícsör), de saját lábom távoztam ám motor nélkül, és legalább nem döglöttem meg.

Hogy pontosan mi volt a gond, azt majd holnap napvilágnál kiderítjük, az tuti, hogy szépészeti problémák biztos vannak: törött indexek, lámpakonzol miegymás). De a Mátrából jöttem haza, szóval ha ezt a 3 -as úton adjuk elő, vagy mondjuk előtte a szerpentínen ahol amúgy is erősen morfondíroztam, hogy otthagyom a konvojt és az utasokkal vánszorgó sporttársnál és ütemesebben -de persze szabályosan!- döntögetem meg a kanyarokat, vagy mondjuk még utassal vagyok, akkor bizony több pityergés lett volna

Hát ettől izgi egy hétvége igaz-e, nem a Dagályban dögléstől …

u.i.:
na látod Zsó’ ezért kell a hosszú ruházat motorra
meg a bogarak miatt
meg leégés ellen …