a main napom szar volt ….
holnap meg korán kelek …
…
vazzeg

volt szerencsém megtekinteni a Dodgeball (Kidobós) c. ‘filmet’
khmm … nem hittem volna, hogy a történet nélküli hállivúdi sikerprodukció (értsd: pénzgyártás) fogalmát lehet tovább tágítani, … pedig igen …
Ha már a színészek (és ide ben stiller -t nem venném be mert az az ember nem színész … csak azt hiszi magáról és ami a legrosszabb ezt másokkal is elhiteti) neve és játéka alapvetően nem képes elvinni a mozit Sikerföldre ahol a zöldhatsú terem – mert azért itt senki se egy Tom Hanks aki hátára tudta kapni a Betörő az albérlőm c. mozit és átvonszolta a ‘szar’ kategóriából a ‘nem is rosszba’ … sőt talán azon is túl –
hát előrántják a régi jolmegszokott kliséket hátha azok patinája majd megteszi ezt a színészek helyett
… és majdnem meg is teszi, bár a ‘pár idióta összefog és semmi rutinnal de baszom sok szerencsével és banális fordulatokkal legyűrik a nagypofájú és gazdag harácsolót’ már szerintem nem patináns hanem rozsdás mint klisé azért a ‘mocskos szájú nagydumás kiképző (jelen esetben edző)’ sokat lendít a dolgok állásán … és ha az IQ -d tényleg csak egyjegyű szám akkor akár 10dik alkalommal is ugyanolyan jót nevetsz a pofánvágott, tökönrugott franciakulccsal megdobott szereplők megnyúlt ábrázatán mint ahogy elsőre teszed … ha pedig nem, akkor a 25dik perc után nem fox mosolyogni se …
illetve fox egyszer (kínodban) amikor kiderül, hogy a kis ügyvédnő kihez is vonzódik igazán – mert bár az is szar poén de legalább most először csattant (legalábbis nekem) …

persze nem lehet hogy egy bejegyzés ennyire elmenjen a sötét oldal felé, szóval itt egy nagyon is pozitív információ:
a Dózsa György úti megtrómegállóban, (még az aluljáróban) van egy pékség … ahol a friss és meleg kakaóscsiga egyszerűen kurv@jó !!!

most éjjel nem volt társasjáccás – így sok-sok hét után végre megint megnézhettem a Vészhelyzetet (ER)
bár valszeg akkor se mentem volna ha lett volna, hiszen “cudar egy idő” volt … (baszott szél most is itt fütyül az ablakban)

elindultam a közeli cipészhez sétálva, gondolván megnézzük milyen az idő … az első piroslámpánál egy öregúr megállt mellettem, összenéztünk mire ő közölte:
“Cudar egy idő van …”
persze én se késtem a frappáns válasszal:
“Hát az …”
ebben maradtunk …

rémtörténet:
kb 3 vagy 4hete kosáron (ahol ma is mulattam az időt kb 2órával ezelőttig) egy srác rosszul nyúlt a labdába … hát a kisujja megsínylette, üvöltött, fájt, bedagadt ahogy kell … el is ment a Jánosba ahol, egyből rávertek egy röntgen -t aztán mondták, áá kutyabaja, kap egy sint és készpasz nincs itt semmi komoly.
Emberünk, ezt el is fogadta de csak fájt neki, hát mikor otthon járt (merthogy valamelyik vidéki nagyvárosban -de hülye szókapcsolat- lakik) megint elmászott a dokihoz, ahol az orvos ránézésre aztán röntgen után meg 100% ra közölte, hogy bizony el van szakadva egy ínszalag … ma műtötték …
én egyébként valami olyasmit vélek tudni, hogy az ilyen dolgokat iszonyu gyorsan kell helyre rakni/varrni mert különben visszahúzódnak és soha nem lesz a régi, de ez csak felületes tudás .. (azt viszont biztosan tudom, hogy amikor tavaly egy másik meccsen egy másik ember bokájában elszakadt a külső meg a belső szalag is egyszerre akkor azt másnap műtötték és nem jutott eszébe senkinek 3hetet várni …)
mindezt az orvosi szakértelmet kapjuk az Úr 2004dik évében holmi Európa kellős közepén …
és persze erre most legyint az ember, hogyhát persze megesik az ilyen, az orvos is ember, meg le van terhelve meg az éjszakai ügyelet az pláne gáz, de ha így most hirtelen összeszámolnám akkor alig ismerek olyan embert (magamat is beleértve ugyebár …) akin ne esett volna valamilyen nem elhanyagolható (alapvetően nem háziorvos elírta a köhögéscsillapítót jellegű) orvosi műhiba …

mostantól tuti kell a kéztyű is meg a sapka is, ha nyeregbe pattanok … és elő kell majd vadászni a legvastagabb poláromat meg tundrabugyimat a szekrény aljából, mert bizony ha hegy tetejére megy az ember akkor fúú a szél …
de azért kellemes fáradtság lett úrrá rajtam a nap végére … el is aludtam a kádban (megint) … meg is lettem fenyegetve (megint): egyszer még baj lesz ebből
… rájöttem (megint) tényleg szar dolog lehet megfulladni a saját kádadban, meg gáz is, én fix röhögnék a saját temetésemen … szóval kitaláltam, hogy ezután mindig a kezemben fogom tartani a hősugárzót, amig ébren vagyok addig nincs gond, ha elalszom egyeten szikrával átpattanok a túlvilágra, mégse az a fránya fuldoklás … (nem mondom, hogy osztatlan sikert aratott az elképzelésem)

bakter pár hete már kéztyűben meg vastag sapkában tekertem a drótszamár hátán most meg csak igy lazán 2pólóban karikázgatok már több mint egy hete … ez királyság … majd márciusban mikor még mindig belefagy a kulacsba a víz lehet hogy nem igy fogom gondolni ….
így nagy kerekezések után viszont mindig eszembe jut hogy kéne egy nagyobb kád ebbe a lakásba … az az egyetlen gond, hogy elég valószínűtlen hogy odébb tudom rugdosni eme csoda-panelház falait hogy elég nagy legyen egy normális kádnak (vagy akkor nem lesz klotyó és hugyozhatok a csapba meg szarhatok a muskátli alá viszont bazinagy kádam van … még nem tudom hogy döntsek)