A kezdés szokásos volt: indulás napján vettem meg a zsákomat és dél körül tudtam meg, hogy 18:00 kor indul a busz és nem 21:00 kor – lö pöti kapkodás

2 x 20 óra buszozás – idén jobb volt mert nem álltunk meg minden bozótban, hanem haladtunk rendesen. Én ugye szerencsés vagyok mert ment az alvás (állítólag horkoltam is – de én ezt nem hiszem el) de azért van ahol picit mintha elültem volna magam

tavalyinál sokkal pöpecebb szállás – bár Combelouviére koránt sem világváros :2síbolt / kölcsönző, 1 bolt, 1 pék, 1 kocsma/pizzázó valamint 1 étterem / uszoda szolgál ki aszem 3 ‘hostelt’ és kész. Állítólag a sífalu (tehát ami fent van a felvonónál) be is zár március végén.

napi ~50km tiszta sízés – hát igen ezért mentünk: jó az amikor minimum 15-20perc egy teljes ereszkedés és nincs seholse tömeg – utána pont jól esik a felvonózás.

kiderítettem, hogy jelenlegi képességeimmel és deszkámmal 60km/h fölé nem bírok menni snowboarddal de ennek fele is bőven elég egy istenes eséshez

3 keményebb zakó: egyet nem is tudom hogy csináltam (talán jégre mentem?) egyszercsak lekadt az első él és már bazdmegoltam is a levegőben – aztán platty … a vállam/nyakam amire estem még mindig érzékeny picit, az elég kemény volt. Kétszer pedig elrontott ugratás-próbálkozás után az tűnt a kivitelezhető megoldásnak ha gerinccel tompítom a becsapódást folyománya: darab idő múltán nehézlégzés, semmi vér! és a lelkesedés apadása

2csúcs: Col du Mottet egyik ága (2403) és a Le Chavel Noir legfelső pontja ahova még sílift visz (2305 elvileg). Előbbit többször is megtiszteltük mert az egész pályarendszer legrepesztősebb hosszú pályája jön le róla több mint 10km hosszan.

Egy kötés-szakadás. Amit én a kemény igénybevételnek és nem a rossz gyártási minőségnek tudok be :). De jövőre új deszka kell – akarom azt a APO rocker lapot akkor is ha jövőre a sílécek is elő fognak kerülni: ez már tuti …

… és nagyjából az is eldőlni látszik, hogy Rohi bácsival nyáron megint kell egy alpok vizitet tartani kétkeréken, mert a hegyek jó dolgok és a térdem is tűrhetően bírta az iramot. Csak az utolsó két napon kezdte feladni amit én elég pozitívnak tartok.