szolgáltatás:
becsámpázok postára odamegyek a csomagok ablakhoz, mutatom kis papírom, hogy nekem itten van egy doboz … mondja a spiné, hogy nekem küldeményem van és azt egy másik ablaknál kapom meg
ok
átmegyek másik ablakhoz, nőszemély éppen pénzt számol nekem háttal … várok … kész van vele, csak félig fordul felém és már int, hogy menjek át a másik ablakhoz (csak az övé fölé van kiírva, hogy küldeményátvétel) és kezdi a mondatot:
A másik … -ekkor én emelem fel a kis papírkát ami bizonyítja, hogy én azon kevesek egyik vagyok aki nem csak odaszédült hozzá hanem nekem tényleg vele van dolgom, mire ugyanolyan hangerővel feltör belőle a sztahanovista életöröm eképpen- … bassza meg!’
A móka az egészben, hogy bringával mentem és jólesett a karikázás így nem bírt kibillenteni lelki békémből így nem mutattam, meg hogy ilyet -sőt cifrábbat- én is tudok, helyette csakazértis rettentő nyíltan és udvariasan vezettem elő magam … az átvételi procedúra kb felénél már látványosan szégyellte magát és az nagyon jól esett

Konklúzió: majd akkor leszünk Európában, ha ilyen nem eshet meg mert a személyzet bármely tagja azonosul a cégével és annak céljával és személyes érdekének és felelősségének fogja érezni a dolgozó ember, hogy saját ügyfelekkel való viselkedésével is cége jóhírét emelje.