ma láttam egy verdát, VILLA-1 volt a rendszáma …

arra gondoltam, de szar lehet hogy az ember a rendszámról tudja ez a merdzsó most melyik kéró garázsába való … örök nyomor …

Jah … igen a honlap mint olyan megadta magát, vagyis ATW pajtás f@sz se tudja mért de lezúzta az egészet, szóval msot egy ideig csak blog lesz … remélem fáj … aztán majd lesz ódal is ha lesz kedv összeeszkábálni …

… Vannak emberek, akiknek nem jut ki se a gyors se a békés elszenderedés luxusa …

Nyugodj Békében Drága Barátom …

3 nap a Bükkben (igaz történet)

Péntek:

Kényelmes ébredés, zsák jól megpakolás (utólag lemértem alig volt 11kg mégis a hegyen felfelé nagyon utáltam magam a sok gönc miatt). Népstadionba kivánszorgás, első buszra fel mi elvisz Gyöngyösre. M.A. jólismert túratárssal találkozás, annak ügyes-bajos dolgainak elrendezése fent nevezett városban majd négykerekűbe be és irány legközelebbi TESCO készletek feltöltése végett, aztán Eger majd még északabbra … Seholse közepén kis falu, annak is legszélén erdészház, mellette autó letámasztása zsákok felkapása hegynek nekivágás.

rövidesen veszett izzadás és vízhiány észlelése. Ez utóbbit rövidesen forrásból potoltuk majd az egyre ránkzuhanó köd-pára-tejfölben fel-csakfel-ésmégfeljebb …

darab Idő mútán elhagyjuk a kitaposott túristaösvényt is, majd a vadcsapásokat is … elkőkerülnek a lámpák, mert megjön a sötét is a köd legjobb barátja. Majd megleljük a helyet ahova indultunk, melyet én még 100m ről se igazán szúrtam volna ki olyan frankón el van ám dugva. Elröpült az a 2óra hegynek fel seperc alatt

Egyből gyors tábortűzrakás, a T. -ben vásárolt félkész csirke egészen készre sűtéséhez a szükséges előkészületek megtétele (hálistennek a ház előző lakói voltak olyan jók és hagytak hátra száraz fát, mert ami az erdőben van az mind csurom víz). Majd kis odaégetéssel tarkított húskészítés, táplálkozás, esti társalgás idővel elszenderedés …

Szombat:

Sosem voltam korán kelő, íg a 10:30 as kelés (sajna M.A. kollega megelőzött egy jó órával és a fennmaradó időt fagyűjtögetéssel töltötte, kicsit fúrta is az oldalam a lelkiismeret hogy segítenem kellett volna de aztán túltettem magam rajta), és 11:00 körüli indulás teljesen rendben van. Szédítő szerencsénk van, a nap hétágra süt, a tegnapi taknyos nyálkás időnek nyoma sincs. Kis lakunk környéke öröm a szemnek. Kinézzük a célirányt, cuccot hátrahagyva nekivágunk az erdőnek (célunk, hogy túrista utat sose érintsünk). Első hegycsúcs egy kis sziklamászással meghódítható, az így nyert táj a kis völgy ahol a kunyhó is lapul (persze nem látszik semmi a lakból) és a vizuális élmény ahogy a hegyek alig 800m es csúcsain átbukdácsoló felhők egyre csak próbálják hatalmukba keríteni a völgyet amit a napfény újra és újra megvéd.

Aztán leereszkedtünk a völgybe és elértünk egy kis barlangig amit nekem persze muszáj volt megnéznem tüzetesebben, de rendes ruha és kesztyűk és főleg kötél hiányában hamar feladtam – egyrészt mert így is tiszta agyagos dzsuva lettem másrészt mert a létra iszonyúan inogni kezdett és kötél nélkül rámtört a sikítófrász … (ez van) de oda, vissza kell menni tuti cuccosban mert nagyon király kis hely … (állítólag jobban ismert a kelleténél, sőt még aznap többen le is ereszekedtek … ami persze engem szégyenít meg csak … de hát megintcsak ez van én nem tudtam mit bír az a létra … )

Következő hegycsúcsok nagyjából egybemosódnak számomra az fix hogy még legalább 3at megmásztunk az egyiken jót aludtunk és kettőn csokit zabáltunk … és valahol útközben elvesztettük M.A. fejlámpáját …

az is fix, hogy az ősz legszebb színeivel ajándékozott meg bennünket és mint már említettem nagy szerencsénk volt, mert a legtöbb helyen ahol mi jártunk tiszta idő volt így messzire el is láttunk a csúcsokról, olykor még az abban a fura élményben is volt részünk, hogy a felhőréteg FÖLÉ érve, lenézve a környező völgyekben gomolygó felhőket láttunk csak
aztán hazafelé vettük az irányt … mire hazértünk én nagyjából meg is elégeltem a mászkálást.

Megint elő a félkész sűlt, tábortűz gyújás (ami külöünösöen jó kis tűzre sikeredett) sűltkészítés, kajálás, elpilledés, elalvás.

Vasárnap:

Nem aludtam olyan jól mint előző nap, de azért nem volt vészes sem, M.A. már korán kelt és visszament egy-két helyre ahol a lámpáját megtalálni remélte (persze sikertelenül) én úgy 10 felé megint talpon voltam, és nagy szerencsémre leellenőriztem a bakancsomat mielőtt beleléptem volna mert az éjjel egy házatlan csiga beköltözött … nem mondom hogy hang nélkül tűrtem …

épp mikor elkeztem volna fát gyűjteni, hogy a kis-ház készleteit feltöltsük befutott M.A. is kellően szomorú ábrázattal … megreggeliztünk, fát aprítottunk, aztán elhagytuk a helyet és a szokásos 2órás szintidő alatt elértük az autót …

Első megállónk Eger a PALACSINTA-VÁR nevű hely (amit nagyon ajánlok minden hasát szerető egyénnek – még M.A. tetszését is elnyerte a kaja) aztán a Shágvári fagyizó aztán Gyöngyös aztán Budapest

… hát így telt, jól telt igazán jól, főleg, hogy nem kellett hozzá messzi külföldre elmenni és mégis iszonyú jó volt, láttunk vadféléket is meg efféléket

Remélem 3. Túratárs nem szok olvas errefelé mert ő betegségre hivatkozva lemondta a túrát, és neki majd valami sokkal silányabb történetet kell elmondani, hogy ne facsarodjon kicsi szive túlságosan …

A hétvége Krakkó -ban telt.
6óra utazás oda, állandó sorok a szlovák utakon a kamionok mögött … péntek este 10kor megérkezés kockásra ült seggel …
szombat erős városnézés kis esőben, a vár (sajna a sárkány éppen nem okádta a tüzet) és a főtér valóban szép de ezen kívül nem sokat tud mutatni a város, feltéve ha nem akarunk benézni a minden sarkon feltünő rettentősok templomba. Szóval erős közepes az a város, ellenben Auschwitz meglátogatása mindenképp jó döntés volt, maradandó élény marad – bár Bilkenau -ra nem jutott időm, akik oda is eljutottak mondták az még megrázóbb -.
Vasárnap a sóbányában telt, ami szintén jópofa hely egy halál nagy arc idegenvezetővel … aztán már vége is lett a hétvégének … seperc alatt
a lengyel népek általában jófejek, de legtöbbje semmilyen nyelvet nem beszél a sajátján kívül (még oroszt se, németet se, az angolt az idegenforgalmisok bírják és kész) ami azért elég gáz … viszont nagy pozitívum az olcsóság: a szállás potom 3000 pénz volt éjszakánként reggelivel együtt igaz ez egy 4ágyas szobában értendő a 2ágyas kicsiveldrágább. A kaja is iszonyat olcsó, akár étteremben akár boltban vásárol az ember néha még a fele is az itthoninak a kinti kajaárak … viszont az üzemanyagárkülönbség csak a dizelnek jelentős … hát ez volt, ettől függetlenül nagy kaland volt, főleg a 20fős jóbaráti-társaságnak köszönhetően egy percig se volt unatkozás

végső elkeseredés: nekifogtam a diplomaírásnak, most már tényleg írom nemcsak olvasok hozzá, meg tervezem hogy igy meg ugy lesz hanem vésem …
laza 5oldal egy nap alatt … nonszensz
laza 50van hátra … gáz

Történet mely megesett jóAnyámmal egész pontosan a mai napon:

Előzmény: van nekünk egy nyaralónk a Tisza tónál (innen sacc per kábé 150km a távolság és egy örökkévalóság az út még autóval is tekintve hogy olyan szar az útminőség). Abban töltötte a hosszú hétvégét az az asszony ki nekem életet adott és elhatározta, hogy ma a délután 3kor induló busszal fog hazatérni.

Cselekmény: ki is ballagott a drága a buszmegállóba, meg is érkezett a busz úgy ahogy pontosan. Fel is szál arra a buszra, közben felfigyel a beszélgetésre a buszvezető és néhány ember között a megállóban akik azt kifogásolják, hogyhát a buszon miért nincsen rajta az ő csemetéjük akinek most kéne jönnie az iskolából. A soför közli, hogy a megállóból ahol ő megállt mindenkit elhozott teszi ezt most is tehát elindul a kező faluig (8km) ahol aztán telefont kap (a sofőr). Kiderül, hogy a sofőr kicsit új az útvonalon és hát az igaz, hogy ahol megállt ott mindenkit elhozott, de 2faluval korábban konkrétan kihagyott egy megállót tehát nem állt meg. Tehát szorry kedves utasok de a busz most hátra arc … padlógáz vissza (20-25km) kölköket -persze hogy minden iskolás ott dekkol megszeppenve- összeszed, épségben leszállít. Aztán a most már 1órásra duzzadt késés okán padlógázzal neki az útnak, így sikerül a hátrányt a Népstadion (most má Stadionok) -hoz érve fél órásra faragni.

Summázás: nos ez egyrészről igy, hogy nem velem esett jót vigyorogtam. Aztán persze ha én lettem volna ott akármelyik megállóban menet közben valszeg egy herét magammal viszek abból a sofőrből.
Meg persze az is megfordul a kis fejemben, akkor most egy utasokat szállító (és értük felelősséggel tartozó) sofőr -akiről történetesen tudjuk hogy nem 100 as- közlekedési szabályokat megszegve faragta le azt a fél órát és kockáztatta utasai életét, vagy pedig valóban ennyivel képes gyorsabb lenni a távolsági busz szolgáltatás? Mert ha képesek gyorsabbak lenni, csak valami oknál fogva a valóban lehetséges menetidőre még ráhagynak egy bő félórát (mondjuk az időjárás kiszámíthatatlanságának bekalkulálására fogva) akkor miért késik így is majd mindegyik távolsági busz majd mindenhonnan 10-15percet még akkor is ha nincs rossz idő?

szóvá lett téve, hogy szövegismétlek … és valóban ezt teszem … tehát ez van ez az ÉN blogom … és ismételhetek is

sőt azt is megtehetem, hogy eme digitális formában üvöltöm a világba szívfájdalmamat: elbaszott egy szar idő kezd lenni így 3nappal Krakkóba indulásom előtt … VAZZEG

nem fáj hogy ugyanúgy fúj a szél
nem fáj hogy tietek még a tér
nem fáj én nem itt nõttem fel
engem itt senki
engem itt senki
engem itt senki nem ismer
mostantól nincs hozzám közöd
én nálad messzebrõl jövök
nem számit rólam mit hiszel
hidd el hogy sosem hittem el
téged … viszlek magammal meglátod
meglátod jobb lesz azonnal
rádnézek a szemed véreres
kiszúrlak kábítószeres
bújj elõ és elmondom mi van
sávonként állítom magam
ez bennem mindig fogható
bömböl az IQ-rádió

mindenütt jó de messze a legjobb
…
mindenütt jó de messze a legjobb
…
mindenütt jó de messze a legjobb
…
…
egyfolytában a nevemet hallom
mindenhonnan, mindenhonnan
egyfolytában a nevemet hallom
mindenhonnan, mindenhonnan
egyfolytában a nevemet hallom
mindenhonnan, mindenhonnan
egyfolytában a nevemet hallom
…
…
mindenütt jó de messze a legjobb
…
mindenütt jó de messze a legjobb
…
mindenütt jó de messze a legjobb
…
…

Meglepő bár hidegebb az éjjel mint bármikor korábban mikor módom volt kint bringázni, valahogy mégse fáztam úgy … igaz előrelátóan rendesen pakoltam extra pulcsihegyeket … hazfelére … szóval most bár vasárnap este ez nem normális de JÓ KEDVEM VAN …

VAZZEG

mi a tetű kerül egy istenverte könyvön 7000 HUF -ba? nem Mátyás krónikáit veszem csak egy kurva könyvet a diplomám megvéséséhez.

amikor meg halkan megsúgták, hogy ez a könyv gyakorlatilag egy 4részes sorozat egyik kötete és én meg rájöttem, hogy kéne mind a 4 … az egy szép pillanata volt életemnek …

az meg ugyebár külön móka, hogy ha egy diplomát író ember aki ugyebár a fejlődés eszenciája kéne hogy legyen, tele jó és újító ötletekkel, melyek közül egy képezhetné a diplomája tárgyát is, szóval ez az ember aki mint egyetemista bizonyára nem krőzusi vagyonok felett rendelkezik, fogja magát és elkezd számolni:

1. vesz egy könyvtárbelépőt (mondjuk 4000 ért de azért már akárhova egész éveset kap) és az elavult régi könyvekből (IT téren biztosan régiek) ír valamit amiben aztán ha van is újítás valszeg azt a spanyol viaszt már kiszarta valaki

2. vesz egy valag könyvet a legújabb gondolatokról (ha csak 3-4 könyvet vesz akkor is elkölt legalább 20.000 HUF -t) és ír egy tényleg ötletes diplomát …

szerintem a választás elég egyértelmű (anyagi okok okán) viszont szerintem ennek valahogy nem igy kéne működnie az én kis idealista világomban valahogy más kép van arról hogy “diplomát írni” … szerintem

eljöttek a “filmes szépnapok” Saimonsais kicsi világába:

először tegnap a Terminál megalapozta a hitemet, mely szerint azért csak lehet még jo mozit is csinálni manapság nem csak képregényadaptációkat de ma, ma volt a nagy nap és volt szerencsém megtekinten a 21 GRAMS c. mozit amit még a nemzetközi sajtó se merészelt C -nél lejjebb rántani, én mégis a magyar kritikával értek igazán egyet:kritika itt

lényegében ez egy KIRÁLY mozi, egyetlen hátránya (ami nem alkotásbéli hátrány csak a veséim nem preferálják) az hogy megint 2óránál is hosszabb filmről beszélünk