Idén a síelés ment gőzerővel. A térdek már rendben vannak, viszont note to self még mindig tudatalatt védem a jobb térdemet, ezért (is) a tartásom nem az igazi és a súlypontom se helyes és főleg nem egyformák az ívek két irányba. A carvingolás meg még nem lett megtanulva. De a speed rekord meg lett döntve: 104.7 km/h … ezzel rendben is volnánk 
Címke: ski
I have another dream …
Yihháááá, ride the avalancha man!
Murau
Idén végre újra sílécet is csatolhattam, azért meglátszott a két év kihagyás kb szezon végére szedtem össze magam (nem szitál a térdem, nem izzik a combom, nem hadonászok a bottal -túl sokat), szóval pont jókor jött ez a négy nap Murau meg Péter bá’ okos tanácsai – ami valóban sokat segített, végre nem fér oda egy görögdinnye a térdeim közé, csak mondjuk egy kisebb sárga vagy egy nagyobb narancs. Alakulgat az egy lécen haladás (ha emelgetek akkor nem hátra felé billen a léc ami jó), amitől már csak egy paraszthajszál a külső íven kanyarodás és onnan egy pöccintés a stabil carvingolás … amit nem biztos, hogy meg fogok szeretni de megtanulni meg kellene mégiscsak, ha már ebbe az irányba tendál minden.
Szezonzárásra Murau ideális hely: +10-15 fok, de mindig van olyan oldala a hegynek ahol a pálya ami jó állapotban van, kivéve estére amikor már mindenki hazafelé evickél egy olyan buckásra és szanaszét koptatott feketén aminek én is szégyenkezve indulok neki, de aztán minden nap rájövök, hogy bőven nem én tartom fel a sort. Illetve van minden tudásnak megfelelő pályaszakasz, az evezős libalegelőtől, az ütemesen haladós piroson át, a csapatós siratófalig bezárólag.
Meglepő volt – nekem -, hogy 10 autóból 9 magyar rendszámos volt, amit szerintem a snowboard bajnoskág (big up Marcellnak és Beninek a junior érmekért) se inkdokol ilyen mértékben. Illetve a tény, hogy a környékbeli osztrákok nem hiszik, hogy magyarlanddal bármi baj lehetne, hisz a meg-megszoruló osztrákoktól sorban vásárolják fel magyar cégek a pálya és a hütték üzemeltetését, és valóban, minden hüttében van magyar ember (nem osztrák aki megtanulta, hanem echte magyar) de van ahol az egész kócerájban csak tanut németet hallani a személyzettől. Hálistennek csak a nyelvet vittük a virtust nem, így -még- mindenki kedves, segítőkész, jófej.
Szóval az egyenleg:
Kurvajóidő,
2 nap léc -topspeed 79.3 km/h
2 nap board – topspeed 66.1 km/h
(Tibi jövőre behozom azt az 5-6 km/h -t és odaverlek mind a két szeren de csúnyán!) 
p.s.: utána néztem, a topspeed deszkával még így is javulás tavalyhoz képest és akkor még nem is néztük, hogy ideális vax, élezés és hóviszonyok között – mi lenne
Szóval jövöre ugyanekkor, ugyanitt skacok! ];)
job done
nnna, az a jó a határidős melóban, hogy csomó ideig nem kell csinálni, hogy aztán rámenjen egy éjszakád … pont mint egy szigorlat 
Egyébként ppl akinek nem lenne magától értetődő részemről a szombati sízés hóviszonyok hiányában lefújva!
Bucket list + 1
no comment ok?
httpv://www.youtube.com/watch?v=MJB5T_a13CI
todo: tavasszal el kell menni ernyőzni (Edina néni cserbe ne hagyj! )
p.s.: nézegettem már párszor ezt a videót, de még mindig kérdéses, hogy mivel veszi fel, az én oregon scientices 2éves actioncamem ilye minőséget közel sem tud (igaz amikor azt vettem az is még “az mi” kategóriás volt itthon) egyrészt se képminőségbenben se pedig színekben. Pedig nem lehet böszme gép, ha felfér a sílécre és a sisakon se látszik nagy árnyék amikor a fején van …
Risoul
T – 5 és csökken!
Kötésem még nincs … de minek a kapkodás!
kései szezonnyitó
Megvolt az idei szezonnyitó Mönichkirchen lankáin (kicsit keskeny de tökéletes tanulópálya – hosszú és lankás, de a felső részén van pár igazán kedvező pálya ahol azért oda lehet tenni magad – szóval ajánlott hely) … idén én szerintem snowboardozni fogok csak, egyrészt mert remélem ez csak kevésbé gyilkolja a térdeimet hiszen mindig oszlik a terhelés másrészt mert csak és kész …
Persze Atilllla és a GPS okozott odafelé pár nyugtalan pillanatot (visszafelé meg volt egy bankkártyás incidens, de lehet az még megoldódik magától). Kicsit ködös volt az idő, de oktatásra kiváló – és én azzal töltöttem ezt a napot főleg; ami nekem is jót tett, mert visszarázódni pont jó egy könnyed nap, plusz így legalább nem volt módom szétgyötörni a térdemet ami egyértelműen nem 100% még, erős buckákon kemény fájdalommal jelzi is ezt. De persze Királylány kiváló diák volt (tényleg) 11 után állt először deszkára és délután 2 fél 3 felé már az élváltogatással kacérkodott – nem eredménytelenül.
Mindent egybevetve, faja volt … kell(ene) menni jövő hétvégén is.
kabát in da house
A második síelős idényemet már az azóta -számomra- ikonná vált kék-szürke TheNorthFace kabátomban nyitottam meg annó 2004/05 ös télen. Valamikor 2004 október környékén vásároltam – annak idején hatvan valahány ezer forintért. Ez annó valahogy úgy festett, hogy beleöltem amim a célra volt és beleszponzorált a család a közelgő jeles ünnepek alkalmából. Fenti kabátot azóta is imádom, de az anyaga már nem az igazi.
Szakadoznak a varrások, elromlott a zip-zár, pereg a belső hővisszaverő rétege és már nem is annyira tökéletesen vizálló … szóval kezdi megadni magát a kabát. Az elmúlt 5év és 4síszezonban ez volt A kabátom szeptembertől márciusig. A bélése még még mindig hibátlan (melegítő felső gyanánt hordom – mivel kivehető és egy teljesen korrekt ruhadarab). Feltételezem a müanyag cucc vagy azért öregedtek ilyen gyorsan mert erős igénybevétel alatt volt, vagy ez is olyan mint a siklóernyők kupolája, hogy a magas fekvésű helyeken lévő erős napfény (UV) kikezdi az anyagot …
Ma megvásárlásra került az utód. Fel se merült a másik márka lehetősége – igazából megnéztem pár kabátot de csak azért, hogy megnyugtassam a lelkiismeretemet. Ez vérnarancs-sárga. Pont azokkal a tulajdonságokkal lett több ez a kabát mint az elődje, amik nekem is hiányoztak ennyi használat után. Ilyen zseb, olyan tartó, amolyan kis bizbasz. Minden rajta van. Tökéletes. Reméljük bizonyít is. A bélése is patent, de ez már nem hordható külön ruhadarabként mert ronda.
Mókás tény, hogy most ugyanabból a tipusu kabátból M eset vettem míg 5éve XL -et vettem. Ez a mostani kb 1 – 1.5 cm -el rövidebb viszont vállban, hónaljban és ujjhoszban az XL -es most annyira nagy lett volna, hogy nem volt bevállalható – az M es viszont pont passzol (ugyanazon a felsőruházaton – mert nyilván a legpufibb melegítőmben mentem megnézni a kabátot).
ribcap – és én miért nem tudok erről? :)
Vasárnapi feedolvasgatás közben (promo: http://netvibes.com/saimonsais találtam a PTO.hu -n ezt: Knox Handroid – Exoskeleton kesztyű … ami jóság. El is méláztam rajta, hogy kb milyen messze vagyunk egy rendes exoskeleton szettől ami ugye ‘inteligens’ (mint a mosópor) müanyagokból épül, tehát extrém terhelésre keményedik egyébként hordhatóan flexibilis marad. Mert az már igazán nem ártana … olyan akarok lenni mint -az egyébként nem nagy durranás- G.I. Joe moziban a két hülyegyerek ;).
Nade a lényeg, a cikk alján találtam (god bless – “kapcsolódó cikkek” opció) egy régi (2006) os másik linket, ezt: Ütésre keményedő snowboard sapka. Nem tudom annó miért nem szúrt szemet … Mert ez k. jóság aztán a javából. Mostanában úgyis esek-kelek és egy ilyen tűzpiros palmer teljesen rendben van. Sőt kifejezetten gyerebe!
Egyetlen dolog aggaszt, vajh a gizda-faktoron túl van-e értelme? Igazából ugye már álltam fejre hódeszkával is, és a hó (mák) pont tök puha volt, kb annyira keményedett (ahogy összenyomódott alattam) mint ez a polimer – vajh mivel vagyok beljebb akkor, ha egy ilyen keményedő cucc van a fejemen. Energia elnyelő zóna nemigen van, vagy mégis? Ha mondjuk a hó alatt van egy böszme farönk, én rázanyálok akkor miért jobb az, hogy nem a fa keménysége hanem a sapesz keménysége blokkolja a fejem? Vagy a sapeszben lévő íves cucc elvezeti az energiát és így az ütés erejét? Netán annyi az egész, hogy a sapesz belülről tuti fej-alakú és így a fej-görbület az energia-elvezető és kész? Ennek még utána kell nyomozni, de ha minden klappol akkor a Jézuskától szvsz erősen berendelünk egy olyan pirka Palmert arcvédővel
Crazy weekend was … ;)
Péntek 18:00 bevágódunk a járműbe -ahol lakni fogunk a következő 2napban- és irány Hannover. Kb Győrnél elered az eső ami néhol hódara lett, de hálistennek végig plusz volt a hőmérséklet és a sógorok meg a Hansik így is kimentek a homokszórókkal a pályákra biztos ami biztos. Így komolyan nem vetett vissza minket az időjárás. Andrewboy megtolta a szekeret Passauig kb éjfél lehetett; onnan övé volt a kispárna (annál nagyobb szopás minthogy valaki hangosan HORKOL melletted éjjel 3kor te meg tudod, hogy még van 300km előtted nincs a világon!) enyém a kormány. (God bless tempomat) … kb éjjel 4 -ig bírtam. Aztán csere. De ott már csak 78km volt Hannoverig – kevesebb mint 1óra. Megérkezés – bármily meglepő elsők között vagyunk a parkolóban. Gyorsan alszunk is egyett. reggel 8 körül kopognak az ablakon – hogy ha itt kívánunk az esemény alatt is parkírozni akkor az 8EUR. Kifizetjük – átmozgatnak minket 30m -el odébb. Precíz németek a parkolóba nem lehet ám akárhova, hanem mindig csak a legutolsó kocsi után … .
Kis idő múlva besasszézunk a nyitásra. CeBit: 26 pavilon tematikus rendben minden ami csak IT.
3D képalkotás, nagy felbontásu nyomtatás, ERP rendszerek, OpenSource megoldások, (nagyrésze azért csak félig opensource), pénzkezelési és postázási célmasinák, kézmozgás-arc felismerő rendszerek.
Kávészünet, szendvics.
Szerverterem megoldások és technológiák (szünetmentesség, biztonság, áramellátás, tűzvédelem), adattárolási megoldások, külön pavilon a gyerekeknek (designházak, extra hűtési és VGA rendszerek, szuper alaplapok).
Leülünk megpihenünk.
Virusvédelem, navigációs és kommunikációs technológiák, Intel pavilon.
4óra és végig is értünk. Nem gyűjtöttünk halom reklámszatyrot meg kifestőkönyvet és nem is fényképeztünk de láttunk mindent.
Autóba be – AndrewBoy tolja megint. 7kor váltás. Enyém a móka éjfélig – utána aludni akarok mert reggel megyek síelni. Éjfélkor csere. 3kor otthon vagyok. 5kor kelek.
Kocsiba be, irány Annaberg – hálistennek én most szemet se vezetek. Egésznap verőfényes napsütésben veretjük Atillllával, csiszolgatjuk a stílusunkat – mert még mindig tudunk síelni de ‘parasztosan': odafér a dinnye a térdeink közé
16:30 pályazárás. Kocsiba be, ablakot fel! Irány Pest-Buda.
11kor kerültem ágyba. Hát nem volt gond az alvással …
Summa Péntek 18:00 – Vasárnap 11:00 között:
megtett út – ~3000km autóval
megtekintett pavilonok – 26 db – összesen 8óra gyaloglás
síeléssel töltött idő – ~5óra
alvással töltött idő – kevesebb mint 6óra/nap, egyhuzamban sose több mint 2óra
Jóvan még nem öregszem annyira