Címke: snowboard

Murau

Idén végre újra sílécet is csatolhattam, azért meglátszott a két év kihagyás kb szezon végére szedtem össze magam (nem szitál a térdem, nem izzik a combom, nem hadonászok a bottal -túl sokat), szóval pont jókor jött ez a négy nap Murau meg Péter bá’ okos tanácsai – ami valóban sokat segített, végre nem fér oda egy görögdinnye a térdeim közé, csak mondjuk egy kisebb sárga vagy egy nagyobb narancs. Alakulgat az egy lécen haladás (ha emelgetek akkor nem hátra felé billen a léc ami jó), amitől már csak egy paraszthajszál a külső íven kanyarodás és onnan egy pöccintés a stabil carvingolás … amit nem biztos, hogy meg fogok szeretni de megtanulni meg kellene mégiscsak, ha már ebbe az irányba tendál minden.
Szezonzárásra Murau ideális hely: +10-15 fok, de mindig van olyan oldala a hegynek ahol a pálya ami jó állapotban van, kivéve estére amikor már mindenki hazafelé evickél egy olyan buckásra és szanaszét koptatott feketén aminek én is szégyenkezve indulok neki, de aztán minden nap rájövök, hogy bőven nem én tartom fel a sort. Illetve van minden tudásnak megfelelő pályaszakasz, az evezős libalegelőtől, az ütemesen haladós piroson át, a csapatós siratófalig bezárólag.

Meglepő volt – nekem -, hogy 10 autóból 9 magyar rendszámos volt, amit szerintem a snowboard bajnoskág (big up Marcellnak és Beninek a junior érmekért) se inkdokol ilyen mértékben. Illetve a tény, hogy a környékbeli osztrákok nem hiszik, hogy magyarlanddal bármi baj lehetne, hisz a meg-megszoruló osztrákoktól sorban vásárolják fel magyar cégek a pálya és a hütték üzemeltetését, és valóban, minden hüttében van magyar ember (nem osztrák aki megtanulta, hanem echte magyar) de van ahol az egész kócerájban csak tanut németet hallani a személyzettől. Hálistennek csak a nyelvet vittük a virtust nem, így -még- mindenki kedves, segítőkész, jófej.

Szóval az egyenleg:
Kurvajóidő,
2 nap léc -topspeed 79.3 km/h
2 nap board – topspeed 66.1 km/h
(Tibi jövőre behozom azt az 5-6 km/h -t és odaverlek mind a két szeren de csúnyán!) ;)

p.s.: utána néztem, a topspeed deszkával még így is javulás tavalyhoz képest és akkor még nem is néztük, hogy ideális vax, élezés és hóviszonyok között – mi lenne :D :D :D

Szóval jövöre ugyanekkor, ugyanitt skacok! ];)

deszkára állni

Nem komázom az embert mert általában a nyilvánvalót mondja el és nem a kis trükköt amitől működik és/vagy a miérteket plusz nekem speciel nem is mindig úgy áll ‘lábra’ a dolog ahogy ő mondja de ez már az én személyes baromságom. Viszont ahogy másodszorra feláll ezen a videón az baró: ülésből lapra aztán hátsó láb mögötti deszkafelületen egy átfordulás -taknyolás nélkül!!- első élre. Meg kell tanulni:

Valmorel resort – egyenleg :)

A kezdés szokásos volt: indulás napján vettem meg a zsákomat és dél körül tudtam meg, hogy 18:00 kor indul a busz és nem 21:00 kor – lö pöti kapkodás :)

2 x 20 óra buszozás – idén jobb volt mert nem álltunk meg minden bozótban, hanem haladtunk rendesen. Én ugye szerencsés vagyok mert ment az alvás (állítólag horkoltam is – de én ezt nem hiszem el) de azért van ahol picit mintha elültem volna magam :)

tavalyinál sokkal pöpecebb szállás – bár Combelouviére koránt sem világváros :2síbolt / kölcsönző, 1 bolt, 1 pék, 1 kocsma/pizzázó valamint 1 étterem / uszoda szolgál ki aszem 3 ‘hostelt’ és kész. Állítólag a sífalu (tehát ami fent van a felvonónál) be is zár március végén.

napi ~50km tiszta sízés – hát igen ezért mentünk: jó az amikor minimum 15-20perc egy teljes ereszkedés és nincs seholse tömeg – utána pont jól esik a felvonózás.

kiderítettem, hogy jelenlegi képességeimmel és deszkámmal 60km/h fölé nem bírok menni snowboarddal de ennek fele is bőven elég egy istenes eséshez ;)

3 keményebb zakó: egyet nem is tudom hogy csináltam (talán jégre mentem?) egyszercsak lekadt az első él és már bazdmegoltam is a levegőben – aztán platty … a vállam/nyakam amire estem még mindig érzékeny picit, az elég kemény volt. Kétszer pedig elrontott ugratás-próbálkozás után az tűnt a kivitelezhető megoldásnak ha gerinccel tompítom a becsapódást :) folyománya: darab idő múltán nehézlégzés, semmi vér! és a lelkesedés apadása

2csúcs: Col du Mottet egyik ága (2403) és a Le Chavel Noir legfelső pontja ahova még sílift visz (2305 elvileg). Előbbit többször is megtiszteltük mert az egész pályarendszer legrepesztősebb hosszú pályája jön le róla több mint 10km hosszan.

Egy kötés-szakadás. Amit én a kemény igénybevételnek és nem a rossz gyártási minőségnek tudok be :). De jövőre új deszka kell – akarom azt a APO rocker lapot akkor is ha jövőre a sílécek is elő fognak kerülni: ez már tuti …

… és nagyjából az is eldőlni látszik, hogy Rohi bácsival nyáron megint kell egy alpok vizitet tartani kétkeréken, mert a hegyek jó dolgok és a térdem is tűrhetően bírta az iramot. Csak az utolsó két napon kezdte feladni amit én elég pozitívnak tartok.

Szezonnyitó – Annaberg

Nna -orvosi engedéllyel- az idei síszezont Geryvel megnyitottuk. Sajna csak egynapos esemény keretében Annabergen idén is deszkán (viszont egyre jobban hiányzik a sí – szerintem jövőre megint visszaveszem azt is repertoárba).

Címszavakban a lényeg:

– alapvető erőnléti hiányosságok mutatkoznak: 700km autózás oda-vissza + 7óra csúszás már nem megy kacagva, nyilván nem a kor az oka hanem az ünnepek alatt ránkszakadt meló következtében általános kifáradás.

– a lábam gyenge (Edina most üthetsz) ez egyértelmű, de bírja. Estére sem fájt, nem melegedett, nem kell jegelni és marékszám szedni a fájdalomcsillapítót. Ez pozitív! (Edina most vigyoroghatsz – ezt te csináltad)

A fémpántos térdrőgzítőt egy percig se bántam … nem volt útban viszont megnyugtató volt, hogy van

– a majd egy év henyélésnek is megvannak a nyomai – vissza kell állni a heti többszöri testmozgásra és a naponta 3x étkezésre mert ez így nem fog menni hosszútávon – a közismerten hatékony (kétkedő sicc!) kóla+snickers kombó se helyettesít mindent

– Valmoralig kb 1hónap van összekapni magam … szóval elő kell kotorni az uszodabérletet meg a squashütőt is …

– A kötésemet idén nagyobb szögre állítottam (F20 R16 azt hiszem) – eleinte kicsit zavart de egyértelműen gyorsabb lettem … viszont kb itt a vége – talán még vissza is fogok belőle venni- mert hátsó lábbal előre már kényelmetlen.

Risoul

Már két hete is, hogy hazaértünk a szezon nagy eseményéről (részemről).
Tehát Risoul (FR) pipa

Címszavakban:
– 18óra buszút (vissza csak 16).
– 6teljes nap a pályán (ebből 2nap irdatlan hóesés miatt csak korlátozott nap) – de belefér
– két frissen startolt vidám nebuló, aki asziszi már tud is deszkázni
– én a magam részéről a helyzethez képest egész jól fejlődtem (saját válam megveregetve) már elégedett vagyok a sebességemmel – de az ugrásaim még szánalmas próbálkozások … jövőre arra kell nyitni!!!
– Pic de Chaberieres – 2746M – odafagytunk de felmentünk
– 180km sípálya (90% bejárva)
– ránézésre kb mégegyszer annyi szűzhó (azt is megkóstolgattuk ]:) )
– összességébe annyi hó amennyit még életemben nem láttam

esti jégzselé a térdre – priceless … minden másra ott a MasterCard :)

a bolt

Hofi mondta régen:
Régen ki volt írva az üzletre, hogy ‘Schwartz’ és bent volt a hús.
Ma ki van írva, hogy ‘Hús’ és bent van a Schwartz bácsi.

Jó az, ha nem márkák hanem boltok vannak, mind picit vagy közepes, egyedi és igen, van abban valami, hogy az ember rendszeresen végigjárta – mert csak végigjárta – a megfelelő boltokat a városban, de legalább a két körúton, ha valmait keresett és utána ha megtalálta a megfelelő boltot akkor utána oda járt egy jó ideig. Mert az volt A JÓ bolt. Lehet ki ezt szerette, ki azt, de mindenkinek megvolt a boltja adott témakörben, amit még szívesen ajánlott is. Ha másért nem mert az eladók az adott cikk szakavatott ismerői. Ma ilyen már nemigen van, nyílik egy bolt 3hónap múlva fodrász van a helyén 2év múlva hentes. Nem ver gyökeret semmilyen jó üzlet, talán csak pár étterem, de üzlet nem.
Pár hónapja oroszról hazafelé a Deákon pont nem volt villamos, gondoltam átsétálok az Astoriára és ha villamos jön előbb akkor arra, ha busz akkor arra szálok előbb. Menet közben a régi Broadway és a Pizza Hut között lévő Alexandra könyvesboltról meglepve vettem észre, hogy nyitva van még 21:00 ig. Hoppácska, ez olyan dolog amiért az én könyvesboltom lehetne, mert a többi nincs nyitva. Másnak ez nem nagy szó mert úgyis odaér időben vagy elmegy hétvégén, de nekem fekszik az éjszakai elérhetőség ők ebben különböznek.
Ma különösen jól jött volna egy ‘én boltom’ snowboard kötések kapcsán. Végigjártam 6-7 boltot ebből összesen 1 olyan volt ahol volt ember aki értett hozzá és többet tudott mondani mint ami a dolog dobozán rajta van ráadásul még raktárkészlet is volt ilyen-olyan meg amolyanból is. Ott meg -nyilván nem véletlenül- meglehetősen komoly forgalom volt, tehát megint info hiányban szenvedek de legalább már picit tudom mit akarok.

board kötést milyet

Sikerült lenullázni a régi racsnis kötést a deszkámon – nemigen javítható és nem is igen akarnám a szart halmozni. Inkább egy újabban gondolkozom. A step-in nem vonz nem vagyok meggyőzhető hogy az jó dolog. Nem is akarok feltétlenül bakancsot is venni – pláne nem idén. Tehát marad a régi racsnis fajta kötés (amit azért macerásnak tartok) és elszármazottjai (tudom hogy az “teljesen máááás” de nem fogadom el): a flow, a APO és amivel most találkoztam az SP meg a ki tudja még mi.
Kis felderítést végeztem és erre jutottam, amivel nem vagyok beljebb a választás terén:
A Flow ugye (főleg az újabbak) – a két pánt racsnis és valami módon össze van fűzve, a hátlap lehajtható és egy bajonettes-fémhuzalos megoldással van ellátva. Tehát a pántokat egyszer beállítod (max néha állítgatsz nap közben ha kilazul, vagy éppen szorííccsa) és utána csak a hátlapot le-fel hatjva tudsz bele lépni. Felmerül, hogy ha a két pánt össze van kötve, és rá van feszítve a cipődre nincs-e mindig benne egy kis feszültség amitől valahol nem fog valahol meg túlságosan … vagy éppen pont ezért tuszkolni kell belépésnél? Hát ez szerintem mindenkinek a maga kínja.
Az APO az kb flow csak nincs összekötve a két pánt – van aki a lentit egészen előre hajtva hordja a cipő orrára, van olyan is ahol a lenti pánt már így is van kialakítva. Nekem, hogy nincs öszekötve a két pánt szimpatikusabb mert ugye nincs a fent leírt feszültség kéréds, viszont felmerül, hogy ha belelépek akkor nem rugom-e odébb az alsó pántot ami aztán nem a megfelelő helyre feszül tehát megint babrálni kell vele csatoláskor. Nincs olyan, hogy belépek és husssssss
Az SP meg szerintem APO volt (az eladó nem volt feltétlenül a helyzet magaslatán) annyi a különbség, hogy a pántok nem voltak racsinsak, hanem a lenti az konkrétan csavaros, a fenti az állítható de macerásan … és egy bajonettel lazítható és visszakeményíthető kilépés idejére … ami nekem nem tetszett mert nekem napközben többször kell utánállítani a kötésemen … így szoktam meg.
Ja és persze van a Dechatlonban az a bajonettes-kampos-racsnis megoldás amiben én nem hiszek … mert szerintem nem lesz elég stabil és könnyen ki lehet oldani menet közben ha beleakad valami mélyhóba az ember lába vagy ágakba vagy akármibe …

Szóval arra hajlok, hogy nekem valami APO szerű kéne, tehát két racsnis különálló pánt, majd én beálltgatom ahogy én szeretem, normális pánt nem orrpánt, hátul meg huzalos-bajonettes hátlap belépéshez DE olyan aminek a dőlésszöge állítható.
Az egészet hozzuk ki mondjuk 30k forintból és legyen kompatibilis a jelenlegi cipőmmel ami egy régi fajta kicsi orrú (nem olyna bumszli mint az új bakancsok) Flow baki, de legyen kompatibilis az új cipőmmel is amit majd jövőre veszek tervek szerint.

Ja és nem bánnám ha magasító nélkül elférni a lapomon mert azt meg tökre szeretem és nem akarom cserélni akkor se ha már az se mai gyerek.

“dream a little dream … “

újra dübörög a banda

Vasárnap megint kisandítottunk Mönichkirchenre. Most már hogy tudtuk hova megyünk hiba nélkül odataláltunk, bár pont Atilllla kapta elő a térképet egy pillanatban mert nem bízott a Saimoni sípályára-visszatalálási ösztönben. A balga!
Atis is megkóstolta a deszkázást – de ő kifejezetten magától akart rájönni a dolgok mikéntjére, szóval hamar -2-f3 felé- magára lehetett hagyni így bejártam a pályát. Hááát nem voltam hanyatesve, a hegytetőn persze szépen sütött a nap és így messzire lehetett látni, de pont egy nap alatt meg lehet unni az egészet és szerintem nincs igazán élvezetes lejtő sem, mert vagy túl lankás vagy elég meredek de rövid és mind a két helyen ‘tömeg’ van … egynek jó volt. Bemelgítésként a nagy turnéra. Mert február végén – ha nem esküdnek össze az elemek akkor kikandikálunk Risoul havas csúcsaira és kb egy hét alatt bejárjuk azt a mindegy 180km pályát amit oda igérnek a prospektusok … Banzáááááááj ;)

ribcap – és én miért nem tudok erről? :)

Vasárnapi feedolvasgatás közben (promo: http://netvibes.com/saimonsais találtam a PTO.hu -n ezt: Knox Handroid – Exoskeleton kesztyű … ami jóság. El is méláztam rajta, hogy kb milyen messze vagyunk egy rendes exoskeleton szettől ami ugye ‘inteligens’ (mint a mosópor) müanyagokból épül, tehát extrém terhelésre keményedik egyébként hordhatóan flexibilis marad. Mert az már igazán nem ártana … olyan akarok lenni mint -az egyébként nem nagy durranás- G.I. Joe moziban a két hülyegyerek ;).
Nade a lényeg, a cikk alján találtam (god bless – “kapcsolódó cikkek” opció) egy régi (2006) os másik linket, ezt: Ütésre keményedő snowboard sapka. Nem tudom annó miért nem szúrt szemet … Mert ez k. jóság aztán a javából. Mostanában úgyis esek-kelek és egy ilyen tűzpiros palmer teljesen rendben van. Sőt kifejezetten gyerebe!
Egyetlen dolog aggaszt, vajh a gizda-faktoron túl van-e értelme? Igazából ugye már álltam fejre hódeszkával is, és a hó (mák) pont tök puha volt, kb annyira keményedett (ahogy összenyomódott alattam) mint ez a polimer – vajh mivel vagyok beljebb akkor, ha egy ilyen keményedő cucc van a fejemen. Energia elnyelő zóna nemigen van, vagy mégis? Ha mondjuk a hó alatt van egy böszme farönk, én rázanyálok akkor miért jobb az, hogy nem a fa keménysége hanem a sapesz keménysége blokkolja a fejem? Vagy a sapeszben lévő íves cucc elvezeti az energiát és így az ütés erejét? Netán annyi az egész, hogy a sapesz belülről tuti fej-alakú és így a fej-görbület az energia-elvezető és kész? Ennek még utána kell nyomozni, de ha minden klappol akkor a Jézuskától szvsz erősen berendelünk egy olyan pirka Palmert arcvédővel ;)